{"version":"1.0","provider_name":"L\u00e9lekdzsungel","provider_url":"https:\/\/kristalyceruza.cafeblog.hu","author_name":"P\u00e1lfalvi Ilona","author_url":"https:\/\/kristalyceruza.cafeblog.hu\/author\/palfalvi_ilona\/","title":"\u2026\u00c9S A J\u00d3ISTEN IS MEGSEG\u00cdT","html":"

\"\"<\/p>\r\n

El\u0151z\u0151 blogjaimban azt taglaltam, hogy a seg\u00edt\u00e9s sok esetben ink\u00e1bb g\u00e1tnak bizonyul, mert akir\u0151l \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre szorul, addig \u00fagysem fogadja el a t\u00e1mogat\u00e1st, am\u00edg \u00f6nmaga be nem l\u00e1tja, hogy v\u00e1ltoztatnia kell az addigi \u00e9letm\u00f3dj\u00e1n. Am\u00edg nem k\u00e9pes arra, hogy felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llaljon \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt, addig vagy er\u0151szakosan kontrol\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g vagy manipul\u00e1lhat\u00f3 \u00e1ldozat marad. Nem \u00e9lni, hanem t\u00fal\u00e9lni akarja az \u00e9let\u00e9t. \u00c9s \u0151k ketten nagyszer\u0171en egym\u00e1sra tal\u00e1lnak, \u00e9s egy\u00fctt fant\u00e1ziad\u00fas j\u00e1tszm\u00e1kat j\u00e1tszanak, vagy napi szinten ugyan\u00fagy ism\u00e9tl\u0151d\u0151 dr\u00e1m\u00e1kba ragadnak bele.<\/p>\r\n

Ha mi nem egyike vagyunk ezen szerepl\u0151knek, hanem k\u00edv\u00fclr\u0151l n\u00e9zz\u00fck az el\u0151ad\u00e1st, r\u00e1l\u00e1thatunk az elakad\u00e1saikra. M\u00e9gsem tudjuk kilend\u00edteni \u0151ket a magukra er\u0151ltetett szerepk\u00f6r\u00f6kb\u0151l, mert nincsenek el\u0151k\u00e9peik, hogy m\u00e1sk\u00e9nt is lehet. Ber\u00f6gz\u0151d\u00f6tt programok szerint \u00e9lik a mindennapjaikat, \u00e9s sz\u00e9p lassan belef\u00e1sulnak. Azt\u00e1n itt is f\u00e1j, ott is f\u00e1j, t\u00f6bb zs\u00e1k gy\u00f3gyszert megesznek, \u00e9s meghalnak. Vagy egym\u00e1s idegeire mennek. \u00c9s k\u00f6zben \u00e1ldozatk\u00e9nt tekintenek magukra \u2013 m\u00e9g az agresszorok is \u2013, irigyek m\u00e1sokra, \u00e9s att\u00f3l el\u00e9gedettek, ha a t\u00f6bbieknek is rosszul megy, de legal\u00e1bbis mindent elk\u00f6vetnek, hogy m\u00e1sokat k\u00ednos helyzetbe hozzanak. Ezut\u00e1n ezek lesznek a b\u0171nbakok, akiket a saj\u00e1t elcs*sz*tt \u00e9let\u00fck\u00e9rt hib\u00e1ztathatnak.<\/p>\r\n

Nagy-nagy kegyelem, vagy nagy-nagy trag\u00e9dia kell ahhoz, hogy kiz\u00f6kkenjenek ebb\u0151l a tetszhalott \u00e1llapotb\u00f3l. Van, akinek nincs r\u00e9sze egyik \u00e1ld\u00e1sban sem. Mert \u00e1ld\u00e1s az, b\u00e1rmilyen form\u00e1ban is \u00e9rkezik, ha ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az illet\u0151 elkezd gondolkodni azon, hogy MI\u00c9RT jutott, ker\u00fclt a mostani helyzet\u00e9be. \u00c9s f\u0151k\u00e9nt, hogyan v\u00e1ltoztathatna az \u00e9let\u00e9n. \u0150. Mi csak t\u00e1mogat\u00f3k lehet\u00fcnk, ha \u0151 hagyja, de az \u00e9let\u00e9t csak \u0151 alak\u00edthatja.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

Az el\u0151rel\u00e9p\u00e9shez a legfontosabb kulcssz\u00f3 a MI\u00c9RT. Mi\u00e9rt ker\u00fcltem ebbe a helyzetbe? Mi\u00e9rt nem v\u00e1ltoztatok rajta? Mert fur\u00e1nak t\u0171nik tal\u00e1n, de sokan az\u00e9rt nem v\u00e1ltoztatnak az \u00e9let\u00fck\u00f6n, mert valamilyen \u2013 val\u00f3s vagy val\u00f3tlan, tal\u00e1n csak pillanatnyi \u2013 EL\u0150NY\u00dcK sz\u00e1rmazik a jelenlegi helyzet\u00fckb\u0151l. Vagy mert egyszer\u0171en csak gy\u00e1v\u00e1k. \u00c9s ez lehet az az el\u0151ny, ami miatt nem mozdulnak akkor sem, amikor m\u00e1r semmik\u00e9ppen nem \u00e9rthet\u0151, hogy mi\u00e9rt nem l\u00e9pnek ki egy elviselhetetlen szitu\u00e1ci\u00f3b\u00f3l. Mert nem kell tenni semmit. Azt, amiben vannak, m\u00e1r megszokt\u00e1k. B\u00e1rmi m\u00e1s ismeretlen, fenyeget\u0151, \u00e9s riaszt\u00f3, mert mi van, ha m\u00e9g rosszabb lesz, ha ebb\u0151l a dagony\u00e1b\u00f3l kil\u00e9pnek? Akkor m\u00e1r dagonya sem lesz.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

Neh\u00e9z kibogozni azokat az esem\u00e9nyeket, amelyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a programjaink kialakultak, azaz elgy\u00e1vultunk. A csal\u00e1di elbesz\u00e9l\u00e9sek, eml\u00e9kez\u00e9sek, besz\u00e9lget\u00e9sek, p\u00e1rhuzamos \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netek felfedhetik a csal\u00e1di karm\u00e1t, m\u00e1s n\u00e9ven a sors ism\u00e9tl\u0151d\u00e9si k\u00e9nyszer\u00e9t. Olvasm\u00e1nyaink, tanulm\u00e1nyaink, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben benn\u00fcnket \u00e9r\u0151 \u00e9lm\u00e9nyek, megtapasztal\u00e1sok felnyithatj\u00e1k a szem\u00fcnket. A legbiztosabb fokm\u00e9r\u0151je annak, hogy nem a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnket \u00e9lj\u00fck, az, ha boldogtalanok, t\u00e1rstalanok, betegek vagyunk. A saj\u00e1t \u00e9let pedig azt jelenti, hogy \u00f6sszhangban vagyunk az Univerzum energi\u00e1ival. Nem adjuk \u00e1t magunkat a leh\u00faz\u00f3, neh\u00e9z rezg\u00e9seknek, amelyek a negat\u00edv tartom\u00e1nyban tartanak benn\u00fcnket.<\/p>\r\n

A legnagyobb seg\u00edts\u00e9g az, amit b\u00e1rkinek adhatunk, ha mi j\u00f3l \u00e9rezz\u00fck magunkat, az \u00e9let\u00fcnket elfogadhat\u00f3nak \u00edt\u00e9lj\u00fck, ha megtal\u00e1ljuk benne a megnyugv\u00e1st, a b\u00e9k\u00e9t, a szeretetet. Ha nem panaszkodunk folyton-folyv\u00e1st m\u00e1sokra, az \u00e9letre, a meteorol\u00f3giai int\u00e9zetre. Mert az id\u0151j\u00e1r\u00e1st nem az id\u0151j\u00f3sok csin\u00e1lj\u00e1k. K\u00fcl\u00f6nben is, sz\u00fcks\u00e9g van a h\u00f3ra, hogy betakarja a vet\u00e9st \u00e9s \u00f3vja a fagyt\u00f3l. Sz\u00fcks\u00e9g van a fagyra, hogy elpuszt\u00edtsa a k\u00e1rtev\u0151ket. Sz\u00fcks\u00e9g van az es\u0151re, hogy t\u00e1pl\u00e1lja a talajt. Sz\u00fcks\u00e9g van a naps\u00fct\u00e9sre, hogy be\u00e9rjen a term\u00e9s.<\/p>\r\n

Az ember, amikor beleavatkozik a term\u00e9szet k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1ba, kibillenti a folyamatokat. Ez\u00e1ltal olyan hi\u00e1ny\u00e1llapotokat id\u00e9z el\u0151, amelyek term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1khoz vezetnek. Teh\u00e1t az id\u0151j\u00e1r\u00e1st sem kell szidnunk, hanem meg kell tanulnunk, hogy ne zs\u00e1km\u00e1nyoljuk ki az \u00e9l\u0151hely\u00fcnket. Ugyanez van a t\u00e1rsas kapcsolatainkkal is. Ki kell alak\u00edtanunk egy olyan k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9gi viszonyt, amely k\u00e9pes fenntartani az egyens\u00falyt. Magunkban. A csal\u00e1dban. \u00c9s ha m\u00e1r ott rend, rendszer van, ez tov\u00e1bbgy\u0171r\u0171zik a bar\u00e1ti, munkat\u00e1rsi kapcsolatainkba is. \u00c9s \u00edgy \u00e9p\u00edtkezhet\u00fcnk alulr\u00f3l felfel\u00e9. Mert bel\u00e1tom, bel\u00e1tod, hogy nem versengeni kell, nem a m\u00e1sik rov\u00e1s\u00e1ra kell el\u0151nyh\u00f6z jutni, hanem vele egy\u00fctt kell megteremteni egy \u00e9lhet\u0151 vil\u00e1got. Ahol mindenki egy sz\u00fcks\u00e9ges csavar egy j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e9pezetben.<\/p>\r\n

\u00c9n vagyok a legfontosabb eleme a saj\u00e1t j\u00f3l\u00e9temnek. Ha bel\u00e1tom azt, hogy sem elk\u00f6vet\u0151nek, sem \u00e1ldozatnak nem j\u00f3 lenni. Ha meg\u00e9rtem azt, hogy m\u00e1sra r\u00e1er\u0151ltetni a saj\u00e1t n\u00e9zeteimet az nem seg\u00edts\u00e9g, hanem er\u0151szak. Ha v\u00e1llalom a saj\u00e1t felel\u0151ss\u00e9gemet a dolgok alakul\u00e1s\u00e1ban, legyen az j\u00f3 vagy rossz, \u00e9s k\u00e9pes vagyok \u00e9rt\u00e9kelni a helyzetet, \u00e9s megl\u00e1tni a kiutat, akkor az energi\u00e1k mell\u00e9m szeg\u0151dnek. \u00c9s tal\u00e1n t\u00e1rsak is ad\u00f3dnak.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

Legt\u00f6bbsz\u00f6r mag\u00e1nyos \u00e9s kil\u00e1t\u00e1stalan \u00fat az, ahonnan elindulunk. Sok a k\u00e1r\u00e1l\u00f3 k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk, kicsinyes \u00e9s visszah\u00faz\u00f3, vagy csak \u00f6nmagukat tehetetlennek tart\u00f3 embert\u00e1rsaink arra v\u00e1rnak, hogy valakik megv\u00e1lts\u00e1k \u0151ket. Hogy m\u00e1s kaparja ki a geszteny\u00e9t. De csak azt az embert tudom felh\u00fazni a f\u00f6ldr\u0151l, aki fel\u00e9m ny\u00fajtja a kez\u00e9t. A t\u00f6bbit hi\u00e1ba r\u00e1ngatom, legfeljebb bel\u00e9m r\u00fag, vagy k\u00e1b\u00e1n tov\u00e1bb fetreng a saj\u00e1t piszk\u00e1ban.<\/p>\r\n

Az az igazi seg\u00edts\u00e9g, ha mi magunk felismerj\u00fck, hogy nem k\u00edv\u00fclr\u0151l kell v\u00e1rni a megment\u00e9st, mert az csakis bel\u00fclr\u0151l j\u00f6het, az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st mindig nekem kell megtennem. \u00c9s b\u00edznom kell annyira az embert\u00e1rsamban, hogy \u0151 is k\u00e9pes r\u00e1. Ha ebben kell\u0151 seg\u00edts\u00e9get, b\u00edztat\u00e1st, elismer\u00e9st kap, megindul a v\u00e1ltoz\u00e1s. Van m\u00e9g mit jav\u00edtanunk a vil\u00e1gunkon. De csakis \u00fagy lehet a gyermekeinknek, az unok\u00e1inknak jobb \u00e9let\u00fck, ha mi magunk nem \u00fcl\u00fcnk a langyos v\u00edzben, hanem ki\u00e1llunk magunk\u00e9rt, mert j\u00e1r nek\u00fcnk egy szebb, egy jobb, egy boldogabb \u00e9let. Ha tesz\u00fcnk \u00e9rte.<\/p>\r\n

\u00c9rtelemmel, \u00e9rzelemmel, \u00e9s elfelejtj\u00fck a megalkuv\u00e1st, a j\u00e1tszm\u00e1kat, a mutyikat, a dr\u00e1m\u00e1kat, a sir\u00e1nkoz\u00e1st, a m\u00e1sra mutogat\u00e1st. \u00c9s ha az iskol\u00e1t, a tanul\u00e1st, a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st nem valamif\u00e9le unalmas, f\u00e1raszt\u00f3, felesleges, megnyomor\u00edt\u00f3 k\u00e9nyszernek \u00e9rezz\u00fck. Nem sz\u00e9gyen a tud\u00e1s, de hasznos. Mert a j\u00f3 pap, s\u0151t a papn\u00e9 is holtig tanul. Ut\u00e1na m\u00e1r nem.<\/p>","type":"rich"}