<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Lélekdzsungel</provider_name><provider_url>https://kristalyceruza.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Pálfalvi Ilona</author_name><author_url>https://kristalyceruza.cafeblog.hu/author/palfalvi_ilona/</author_url><title>MEGSOROZVA</title><html>&lt;p&gt;Alig múlt el a Brüsszelt megállító, bizonyára nagyon sikeres plakátok kora, és ismét szemvidító látványt kelt az újabb plakátsorozat, amelyben megtudhatjuk, hogy &lt;strong&gt;minden idők legsikeresebb kormánya erős és büszke&lt;/strong&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-123&quot; src=&quot;https://kristalyceruza.cafeblog.hu/files/2017/06/hospice-1821429_1920-300x200.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Van is mire. Az alacsony munkabérek miatt elvándorlók hadára. Főleg az orvosokra, ápolókra, eladókra, fodrászokra, mozgáskorlátozott gyermekek konduktoraira, stb. (képtelenség lenne felsorolni mindenkit) és a szépreményű fiatalokra lehetnek büszkék, hiszen „odakinn” (az aklon kívül) kiválóan megállják a helyüket. Büszkék lehetnek azokra az orvosokra és ápolókra is, akik még itt maradtak, és erejüket megfeszítve bizonyítják, hogy milyen erősek, és két-három társuk munkáját is elvégzik egy fizetésért. &lt;strong&gt;Büszkék lehetnek&lt;/strong&gt; a fogyatékkal élőkre, akik nem ajvékolnak, hanem szép csendben éhen halnak, a pedagógusokra, akik kis morgással ugyan, de végrehajtják az ósdi felfogásban született vagy éppen felfogás nélküli tantervben előírtakat, és &lt;strong&gt;úgy ahogy van, az egész népre&lt;/strong&gt;, akik fejüket lesunyva eltűrik, sőt, természetesnek veszik, hogy a vizes bajnokság költsége napról napra milliárdokkal emelkedik, az üres stadionok gombamód szaporodnak, ámde az iskolákban képesítés nélküliek fogják a csemetéiket oktatni, bezárják a gimnáziumokat, és a teljesen kiherélt szakképzésbe terelnek mindenkit, és közben a &lt;em&gt;soha ilyen sikeres kormány&lt;/em&gt; eldöntötte, hogy nem hajlandó fizetni a bárányhimlő, valamint a járványos agyvelőgyulladás elleni védőoltást.  &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-125&quot; src=&quot;https://kristalyceruza.cafeblog.hu/files/2017/06/newborn-617414_1920-300x169.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;169&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Mintha az az ő zsebükből menne, és nem a miénkből.&lt;/strong&gt; És még sok egyebet sem kíván megtenni azért, hogy ez az ország élhető legyen. Elég az, hogy a plakátra ráírják, hogy Magyarország erős és büszke, majd mindeközben a kormány kijelenti, hogy a 3-as metró felújítását nem támogatja. A végén még megtudjuk, hogy az is csupán szocialista csökevény.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-124&quot; src=&quot;https://kristalyceruza.cafeblog.hu/files/2017/06/rusty-lawnmower-351354_1920-207x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;207&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindenesetre plakátra doszt van pénz. A fokozottan hátrányos helyzetű metróban az egyik mozgólépcsőnek &lt;strong&gt;csak az egyik oldalán&lt;/strong&gt; 21 plakátot számoltam meg, az egyik állomásán pedig pontosan 44 azaz &lt;strong&gt;negyvennégy ilyen dicsőítő plakát virít&lt;/strong&gt;. Sajnálatos módon azonban plakáton nem lehet utazni, így naponta 500 000 ember veszélyeztetett. Ámde bizonyára van, aki jól jár. Valószínűleg nem metróval közlekedik. &lt;strong&gt;A nép pedig nyilván örül&lt;/strong&gt;, hogy &lt;em&gt;a saját pénzén megtudhatja&lt;/em&gt;, milyen erősek és büszkék vagyunk. Csakhogy az ilyen plakátokat épphogy nem &lt;em&gt;európai ország&lt;/em&gt;okban szokták a nép arcába tolni. &lt;strong&gt;Tudjukhol&lt;/strong&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egyébként ez újabb &lt;em&gt;öndiagnózisa&lt;/em&gt; az uralkodó osztály pátriárkáinak. Aki remegve iszkol át az erdőn, önbiztatásként hangosan mondogatja, hogy nem fél. Akinek pedig ennyi plakát kell, hogy minduntalan szembe jöjjön a megerősítés, hogy erős és büszke, az pedig nem más, mint &lt;strong&gt;kóros kisebbrendűségi érzéssel megáldott túlkompenzációban szenvedő beteg&lt;/strong&gt;. De hát az orvosaink mással vannak elfoglalva. A saját túlélésükkel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A baj ott van, hogy hosszú évek és tragikus történelmi események sora sem elegendő arra, hogy a nép tanuljon. Nem fogja letépni, s a Kossuth térre összehordani sem ezeket, sem a másmilyen plakátokat, konzultációs leveleket, hogy ott máglyát rakjon belőlük. &lt;strong&gt;Ez a nép nem tanul&lt;/strong&gt;. A maga kárán sem. Ennek illusztrálására kigyűjtöttem Szilvási Lajos 1961-ben írt, a II. Világháború alatt játszódó Appassionata c. regényéből néhány sort:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;„Hírek. Aztán bejelentik, hogy a nyilas pártifjúság országos vezetőjének kiáltványát olvassák fel. Csak hallgatom, hallgatom. Világos miről van szó: katonának viszik a fiúkat, sok kis hülyét, aki még nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy öngyilkosságra vállalkozik. És a lelkes bemondó csak olvas…&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Csupa marha felkiáltójel. Őrjítő. Ha egyszer évek múlva lesznek, akik visszagondolnak rá, hogy ilyen határtalanul bornírt, dagadt frázisokkal embereket lehet fanatizálni…&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mi lett a világból? Hová jutott az emberiség, hogy még akadnak emberformájú élőlények, akik nem köpik szembe magukat, amikor ilyen ocsmány szóvirágokkal traktálják az országot, miközben…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Érdemes újra Szilvásit olvasni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>